A pedagógiai módszerek is terítékre kerültek az esztergomi eseményen.
nyitóképünk illusztráció: Pixabay
Ercse Kriszta és Nahalka István oktatáskutatók, Constantinovits Milán, az MCC szakmai főigazgató-helyettese, valamint Setényi János, az MCC Tanuláskutató Intézetének igazgatója vitáztak az oktatásról az MCC Feszt pénteki napján.
*
Ercse Kriszta úgy látja, progresszív helyett konstruktivista megközelítésről érdemes beszélni, a tudás egyéni konstrukció, mindenkiben van tapasztalat az őt körülvevő világról. Ebből következően maga a tanulás is egyéni, konstruktivista folyamat, ami individuálisan hasznos.
Nahalka István szerint sem a pedagógiai módszerekből érdemes kiindulni. Felvetette: mi az egyáltalán, hogy progresszív pedagógia? Sokszor félremegy a kritika, szó sincs reformpedagógiáról vagy neoliberális megközelítésről, fejtegette.
Setényi János úgy véli, minden progresszív próbálkozás egy romantikus lázadás a kapitalizmus ellen. „A konzervatív tanuláskép máshová helyezi a hangsúlyt, de nem zárja ki a konstruktív elemeket. A nemzedékek közötti tranzakciónak tekinti az oktatást, a kulturális örökség átadásának. Ez egy nemzet túlélésének esszenciája” – fogalmazott.
Ha ugyanis a gyerekek műveletlenek, minden generáció a nulláról kezdi a valóság megismerését, ami óriási veszteség.
A konstruktív eszközök motiváló erővel bírnak, de a konzervatívok inkább fűszernek tartják, mintsem alapvetésnek.
Constantinovits Milán hangsúlyozta: a fundamentum a tudás, ám az oktatás egyúttal az identitás átadása is. Kulturális tudásbázis nélkül a kreativitást sem lehet erősíteni. A megváltozott környezet módszertani újragondolásokra sarkal, a pedagógusi tekintélynek is meg kell találnia a helyét. A konzervatív ideológiának van egy közösség-alapú megközelítése, vagyis ez több mint módszertan, vélekedett.
Nahalka felvetette:
tényleg szükség van egy kánon meghatározására?
Elvileg, ha nem is teljesen, de erre hivatott a NAT. Mégis, szerinte értelmetlen egy kötött tananyagrendszert meghatározni, hiszen sok múlik a pedagóguson és az iskolán. Közhely, hogy korszerű, a jövőt megalapozó tananyag kell, ám elismerte, a hagyományos oktatást érő kritikák olykor borzasztóan felszínes, a csupán a készségeket fejlesztő módszer például valójában a periférián van, ténytudás nélkül pedig nem lehet oktatni, a kettő kell összehangolni.
Setényi ezt követően rámutatott: minél rugalmasabb a tanterv, annál inkább növekednek az iskolák közötti minőségi különbségek. Ha van kánon, a társadalomban is értjük egymást.
Nahalka szerint ez nincs így, mondván, kutatások igazolják, nem csökkenti az esélyeket, ha nincs kánon, hiszen a személyre szabottság éppen hogy segíti az előrejutást a diákok körében. Megjegyezte, a kánon, némi erőszakossággal párosulva, a jobban szituált társadalmi rétegeknek jobb, ők viselik el jobban, míg a hátrányosabb helyzetűek nehezebben alkalmazkodnak az egységességhez.
A poroszos módszer túl sokat fektet a tudásátadásra, keveset foglalkozik a visszajelzésekkel, nem személyes – fűzte hozzá Ercse, aki szerint akinél a hatalom, az szelektál a művészek és művek között, így a kánon folyton változik, de így nem a közösséget „képviseli”.
Constantinovits: „A kánon közösséget alkot, jó esetben annak elsajátítása a mindennapi életben is hasznosítható mintákat ad át. Egy diákom ugyanakkor egyszer felvetette: a mondatelemzési szintek elsajátítása nem kell a start up-alapításhoz vagy a csajozáshoz.”
Setényi új szempontot felvetve hangsúlyozta, egyre inkább számít a gyermeki kedély, a kötelező olvasmány azért nem jó nekik, mert nem okoz élvezetet. Ami nem baj. Ettől még hasznos, fontos dolog, munka és gyakorlás kell, később az élvezet is beköszönthet.
„Nem jó, ha a gyermeki kedély határozza meg az oktatásirányítást. Később a gyermek az életben sem tud majd megoldani olyan problémákat, amiket nem szeret, a munkaerő piacon biztosan gondjai lesznek. Olyan dolgokat is meg kell „kóstolni”, amik elsőre nem megnyerők. A felnőtté váláshoz kell, hogy ezzel szembesüljön a következő generáció” – magyarázta.
Nahalka erre elmondta, szerinte nem jogos ez a kritika a konstruktivista irányzattal szemben, hiszen az nem csak „felfedeztetni” akar a fiatalokkal. Igenis épít a tudásalapra, csak azt mondja, a gyermeknek is részt kell vennie az irányítási folyamatban.
Ercse pedig hozzátette, a kedély nem pedagógiai kérdés, ettől még fontos a gyermekek közérzete, és fontos a kontextus, hogy a gyermek tudjon kapcsolódni, felkeltsük az érdeklődését, motiváljuk a tanulásra. „Ennek hiánya most az alapképzés nagy hibája” – mondta.
Vajon mennyire veri át a híveit az, aki Angliában gúnyolódva hanyatlónyugatozik, azt sugallva, hogy ott minden rendben – Magyarország ellenben mindjárt összeomlik? Francesca Rivafinoli írása.
Rétvári Bence videóüzenetében hangsúlyozta, „Magyarország történetének legnagyobb tanárbéremelése zajlik”.
Élvonalbeli szakemberektől tanul elmondása szerint Pankotai Lili, aki beszélt az iskolaváltásáról, beilleszkedési nehézségeiről és tanulmányairól is.
A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint soha nem fog létrejönni egy Orbán Viktor–Magyar Péter-vita.
Átlagosan 21,2 százalékkal tervez a kormány.
Kérdés, hogy bánatában szerkeszt-e majd másik fotót a TISZA Párt elnöke.
Az egyre rosszabb időjárási viszonyok miatt Liverpool helyett Birminghamben landolt a Vörösök gépe.
Hírességek sora vesztette el otthonát vagy van most is közvetlen veszélyben a Los Angelesben tomboló futótüzek miatt.
